Hihetetlen, de a piócák kb. 400-500 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Gyógyászati felhasználásának több ezer éves múltja van – e gyógymód első említései az ókori Egyiptom leletein találhatóak, illetve Indiában az ajurvéda elemeként is használják. A piócákat széles körben alkalmazták az ókori Indiában, Görögországban, Rómában, Franciaországban és más országokban. A Kárpát-medencei piócázással kapcsolatos hagyomány igen gazdag, de a vízszabályozások, lecsapolások, intenzív mezőgazdasági tevékenység és a 19. századtól az I. világháborúig tartó exporttevékenység hatására az állomány megcsappant, míg végül 1985-ben védetté nyilvánították. Hazánkban 1961-ig még lehetett kapni orvosi piócát a gyógyszertárakban is, 2004-től az USA-ban és Németországban orvosi-gyógyászati segédeszközzé nyilvánították. A környező országokban is előszeretettel alkalmazzák (Ausztria, Szlovákia, Románia), valamint Oroszországban hozták létre a világ legnagyobb piócatenyésztő központját 1937-ben. Magyarországon a táltosok használták és őrizték ezt a tudást, de az 1950-60-as évekre szinte teljesen eltűnt, míg Indiában és Oroszországban töretlenül használják a mai napig. Tőlünk nyugatabbra szintén elismert természetes gyógymódként alkalmazzák akár plasztikai klinikákon, akár baleseti sebészeteken egyaránt.
600 féle pióca létezik a földön, melyből 15 alfajt használnak gyógyításra. Európában 2 fajtája ismert a hirudo verbana (barnásvörös hátán 6 sárga vagy rozsdabarna hosszanti csíkkal) és a hirudo medicinalis (olívazöld hátú). A pióca megfelelő körülmények között akár 20 évig is elélhet. Orvosi célokra viszont csak 3-5 éves koráig alkalmas igazán. A fején 10 apró szemfolt található és mind a fején, mind a farki végén tapadókorongok találhatók. A szájüreg körül egy szívókorong helyezkedik el, a garatfőben pedig három egyenként 60-80 fogacskával szegélyezett kb. 120 fokos szöget bezáró állkapocs, mellyel Y alakban, precíz szike módjára fűrészelő mozdulatokkal vágja fel az áldozat bőrét. A piócaharapás kicsit kellemetlen érzés, de nem fáj jobban, mint egy méhszúrás. A harapást rövid ideig lehet csak érezni, utána már a piócanyálban lévő érzéstelenítő hatni kezd.
A népi tapasztalat szerint a pióca egészségre gyakorolt pozitív hatása abban áll, hogy kiszívja a rossz, pangó vért a gazdaszervezetből, de később bizonyításra került az a tény, hogy a piócanyállal több vegyület kerül a szervezetbe, melynek összetétele mindig egyedi, a pióca a célnak megfelelő összetételben és adagokban juttatja a sebbe. A nyál teljes összetételét a mai napig nem sikerül teljes körűen feltárni. Az ismert összetevők között van véralvadásgátló, további véralvadási faktorokat gátló, érzéstelenítő, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, természetes antibakteriális, nyugtató és gyulladáscsökkentő hatású anyagok. Ezek közül a legismertebb a hirudin, amit 1884-ben fedezett fel a Birminghamben dolgozó John B. Haycraft. Innen származik a hirudoterápia elnevezés. A Hirudin voltaképpen nem egységes vegyület, hanem egy 64-66 aminosavból álló (izomorf polipeptid) vegyület család összefoglaló neve.
A kezelésre használt piócák manapság európai tenyészetből, ellenőrzött körülmények közül származnak. Az előírt karanténidő 32-36 hét, amikor a pióca semmiféle táplálékot nem kap, tehát „éhesen” kerülnek csak kizárólag egyszeri felhasználásra a terapeutákhoz. Ettől egyetlen esetben szabad eltérni, ha valaki a saját magán használt és utána elkülönített piócákat az éheztetési periódus után ismét önmagán használja fel. A pióca táplálkozás után hosszú ideig – akár 2 évig – emészti a vért. Egy pióca max. 15-16 ml vért szív ki, az utóvérzéssel ennek kb. kétszerese távozik. A vérveszteség számos tényezőtől függ, de az eltávozó mennyiség semmiképpen nem veszélyezteti az egészséget és élettani szempontból nem jelentős. A pióca általában a bőr felszín közelében lévő kapillárisokból szívja a vért. Ultrahanggal dolgozik 40.000-250.000 Hz-ig, amivel a vírusokat és a baktériumokat is elpusztítja. A kezelés általában 20-60 percig tart, de pl. a máj méregtelenítésénél előfordulhat a 2-3 óráig tartó szívási idő. A jóllakott pióca magától leválik a bőrről, amit érdemes minden esetben kivárni.
A kezelés után általában 3-12 órát vérezhet a seb, de ez akár 24 óráig is eltarthat. A kezelés után a sebek 12-48 óráig fel lehetnek dagadva, a seb húzódhat, lüktethet, viszkethet. Ha a seb nagyon viszket lehet rátenni enyhe ecetes borogatást, vagy kezelhetjük aloe vera spay-vel, ami lehúzza a gyulladást. A kezelés napján érdemes kerülni a testi megerőltetést, fizikai munkát, sportot. Javasolt a sok folyadék, esetleg bogyós gyümölcslé vagy vastartalmú készítmény fogyasztása. Az első hétben a sebgyógyulásig nem javasolt a fürdőzés, vízálló sebtapasz használata javasolt.
A piócakezlés néhány jótékony hatása és a kezelési területek a teljesség igénye nélkül:
- Véralvadásgátlás – az erekben megszünteti a lerakódásokat, meszesedést, érszűkületet.
- Erősíti az immunrendszert, baktérium- és vírusölő.
- Javítja a nyirokáramlást, megszünteti az ödémákat.
- Feloldja a görcsöket, javítja a vérképet az új vérképződésen keresztül.
- Az elsavasodott szöveteket méregteleníti, tisztítja.
- A szív és érbetegségekre jótékonyan hat, egyben vérnyomáscsökkentő.
- Az emésztőszervi betegségeket enyhíti, hat a máj és az epevezeték működésére.
- Gerinc- és mozgásszervi betegségekkel kapcsolatban fájdalomcsillapító, lazító.
- Bőrbetegségek esetén gyulladáscsökkentő, sebgyógyító.
- A neuralgikus/idegi betegségek esetén feszültségoldó, nyugtató hatású.
- Urológiai / nőgyógyászati betegségek kezelése.
- A hormonrendszert kiegyensúlyozza kiemeleten a pajzsmirigy kezelésével.
- Baleseti és plasztikai sebészetben klinikákon alkalmazzák.
- Regenerál, fiatalít, ránctalanít.
- Csökkenti az allergiás tüneteket.
Az alábbi estekben a piócakezelés alkalmazása nem ajánlott:
- Antikoaguláns, véralvadást gátló gyógyszerek szedése.
- Hemofilia, vérzékenység, hematológiai megbetegedések.
- Akut gyomorfekély és gyomorhurut.
- Anémia (vérszegénység), vashiányos vérszegénység.
- Csontvelőben lecsökken a vörösvértestek képzése.
- Jelentős vérveszteség esetén.
- Immungyengeség esetén (TBC, AIDS, HIV betegeknél nem szabad alkalmazni).
- Nem ajánlott immunszuppresszív gyógyszereket szedő betegeknél (kemoterápia alatt).
- Szervátültetésnél (transzplantáció).
- Akut stádiumban lévő fertőző betegségek.
- Súlyos krónikus szervi megbetegedés esetén.
- Sebgyógyulási zavar és nehézségek esetén, túlzott hegesedésre való hajlam esetén.
- Allergikus eredetű bőrelváltozások, bőrfertőzés, akkut bőrgyulladás esetén.
- Tartós hypotensio (alacsony vérnyomás) esetén
- Terhesség és szoptatás esetén nem alkalmazható.
- Operáció, foghúzás, sugárkezelés előtt és után.
Komoly mellékhatások a kezelést követően ritkán jelentkeznek. Gyakran előfordul a kezelés alatt enyhe fájdalom, a kezelés után a vérnyomáscsökkenés miatt gyengeség, szédülés. A szívás helyén erősebb utóvérzés és allergiás reakcióhoz hasonló viszketés a kezelt testfelületen tapasztalható. Ritkán előfordulhat a bőr elfertőződése, a nyirokcsomó átmeneti megnagyobbodása, a bőr elszíneződése, hegesedése a piócacsípés helyén, egyes esetekben előfordulhat a kezelt testrész (láb vagy kar) átmeneti megduzzadása, hőmérséklet emelkedés, közérzetromlás, ami pihenés után általában megszűnik. Allergiás reakció esetén, ismételt kezelés relatív ellenjavallat lehet. Ha az alábbi mellékhatások közül valamelyik erőteljesebb szükség lehet kompressziós kötés felhelyezésére, fertőzés esetén antibiotikum alkalmazására, allergiás reakció fellépésénél antiallergén gyógyszer szedésére.
